Babesiosis:
A sokszor halálos betegséget okozó egysejtű parazita (Babesia canis) a fertőzött kullancsok (Dermacentor reticulatus) vérszívásakor kerül be a kutyák szervezetébe, ahol a vörösvértestekben élősködik. Általánosságban elmondható, hogy a kórokozó beoltásához min. 24 óra vérszívás szükséges. A betegség lappangási ideje igen változó lehet (1-20 nap, de általában 1 héten belül jelentkeznek a legelső tünetek). Kezdeti stádiumban (az ún. akut krízis során) magas lázzal (akár 42°C), elesettséggel, étvágytalansággal, fáradékonysággal jár. A parazita által szétroncsolt vörösvértestekből kiszabaduló vérfesték (hemoglobin) a vesén keresztül kiválasztódva a vizeletet “véresre”, sötétbarnásra színezi. Kezelés nélkül az akut krízis során az elhullás néhány napon belül bekövetkezhet. Nem csak emiatt olyan fontos a beteg azonnali kezelése, ugyanis elhúzódó esetben a szétroncsolt vörösvértestekből kiszabaduló festékanyag súlyosan roncsolja a veséket, visszafordíthatatlan károsodást okoz, és a beteg ilyenkor már menthetetlen.
Az időben felismert babesiosis nagyon jól kezelhető, viszont az olyan elhanyagolt esetek kórjóslata, ahol már a veseelégtelenség is fellépett, meglehetősen rossz és az állat gyógyítása is sokkal költségesebb – ha egyáltalán sikerül.
Ezért nagyon fontos, hogy amennyiben kutyánkban kullancsot találunk, és ezután a magatartásában bármilyen változás bekövetkezik, bágyadttá, étvágytalanná válik, azonnal forduljunk állatorvoshoz, ne várjuk meg, amíg a vizelete elszíneződik!
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem minden esetben alakul ki vérfestékvizelés, tehát a vizelet sokszor (főleg az elhúzódó, krónikus esetben) normális színű lehet.
Babesiosis ellen hazánkban nem létezik védőoltás, az egyetlen megelőzési lehetőség a kullancsok elleni megfelelő védekezés (állatorvosnál kapható spot on készítmények, nyakörvek).
Lyme-kór (Lyme borreliosis):
A betegség kórokozója egy baktérium (Borrelia burgdorferi), amely a kutyákon kívül számos más állatot és az embert is megbetegíti. A Lyme-kór terjesztésében, emberre, állatra történő továbbadásában a kullancsok játszanak kulcsszerepet (Magyarországon elsősorban az Ixodes ricinus), mivel a kórokozó a fertőzött kullancs csípésével, annak nyálával kerül az állatok, emberek szervezetébe.
A betegség jellegtelen, emberekben influenzaszerű tünetekkel, általában láz, elesettség, étvágytalanság megjelenésével indul. Emberben különösen jellemző az ún. vándorló bőrpír (erythema migrans) megjelenése, amely kezdetben a csípés körül kialakuló céltáblaszerű folt, amely később látszólag eltűnik, majd a test más részein újra felbukkan. Nagyon fontos, hogy amennyiben ilyet észlelünk magunkon, haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Háziállatokban a vándorló bőrpír azok szőrrel borítottsága miatt általában nem figyelhető meg.
Jellemző viszont a későbbiekben (akár hónapok a fertőződés után) az izületek fájdalmassága, duzzanata. A tünetek néhány hét után enyhülhetnek, el is múlhatnak, de később visszatérhetnek az izületi panaszok, nehézkes mozgás, sántaság. A tünetekhez társulhat testszerte a nyirokcsomók duzzanata. Tipikus a több izületre kiterjedő gyulladás és az ún. vándorló sántaság, amikor a tünetek a különböző végtagokon felváltva jelentkeznek. A betegség bonyolult kórlefolyása és a jellegtelen, változatos tünetek miatt a Lyme-kór diagnosztizálása bonyolult és költséges.
A gyógykezelés legalább 4-6 hétig tartó antibiotikum-kúrából áll, amely azonban elhanyagolt esetekben nem mindig vezet eredményre.
A megelőzés alapját a vakcinázás és a kullancsok elleni védelem képezi.
