Kutyák és macskák bőr- és szívférgessége
Bőrférgesség
Kórokozó:
A betegséget egy 5-15 cm hosszú fonálféreg, a Dirofilaria repens okozza, amely a mediterrán területek, valamint Közép- és Kelet-Európa országaiban gyakori. Az utóbbi tíz évben egyre többször írják le a jelenlétét olyan országokban is (Németország, Ausztria, Hollandia), ahol korábban nem állapították meg. Hazánkban is egyre gyakoribb kutyákban, de kimutatták macskában, rókákban és farkasokban is. A betegséget terjesztő szúnyogok a fertőzött kutya, macska vagy vadon élő állat vérszívását követően továbbviszik a kórokozót az egészséges állatra vagy emberre.
Kórfejlődés:
A köztigazda szúnyogokban a vérszívással felvett ún. mikrofiláriák (kisméretű, mikroszkopikus lárvák) 2-3 hét alatt a fertőzővé válnak, majd ezt követően az újabb vérszívás során a szúnyogokból a végleges gazdákba (pl. kutya, macska) kerülnek. Ezekből a vérszíváskor beoltott lárvákból kb. 6-9 hónap után alakulnak ki az akár 15 cm hosszú kifejlett férgek, amik több éven keresztül életben maradhatnak, és ezen idő alatt a bőr alatti szövetekben vándorolhatnak, melyet csomók, esetenként tályogképződés kísér.
Az ivarérett nőstény férgek a perifériás vérbe ürítik a további fertőződés forrását jelentő mikrofiláriákat, amelyek akár évekig is perzisztálhatnak a végleges gazda ragadozókban potenciális veszélyt jelentve ezzel az állatok környezetére. A legtöbb mikrofilária a vérben az esti órákban található, mivel a lárvák vándorlása éjszakai periodicitást mutat a betegséget terjesztő szúnyogok aktivitásának megfelelően.
Tünetek állatokban:
Az elváltozott területeken gyakori a bőr duzzanata, daganatokra emlékeztető csomók jelenléte, viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás.
Tünetek emberekben:
Míg a bőrféreg ritkán okoz jelentősebb tüneteket az állatokban, addig emberekben az esetek többségében ezek kifejezettebbek lehetnek, attól függően, hogy milyen testtájon jelentkeznek. Bőr alatti, ill. más kötőszövetben is borsónyi-mogyorónyi daganatszerű képleteket formájában jelennek meg leggyakrabban az arcon vagy a here bőre alatt, de a test bármely részén okozhatnak csomókat. Emberek esetében a kifejlett férgek gyakorta vándorolnak a szembe, ahonnan csak műtéti úton távolíthatóak el, hazánkban is számos ilyen esetet leírtak. Mivel az emberek a féreg fejlődése szempontjából zsákutcát jelentenek, a vérben nem alakulnak ki mikrofilariák, amely megnehezíti a diagnózist.
Kifejlett Dirofilaria féreg műtéti eltávolítása emberi szemből
Diagnózis:
Szűrővizsgálat: a legegyszerűbb módszer a vér vizsgálata, ebben az esetben az ott keringő mikrofiláriák jelenlétét próbáljuk kimutatni. Rendelőnkben lehetőség van erre egy viszonylag egyszerű és gyors natív vérvizsgálattal, de tudni kell, hogy ez a módszer nem száz százalékosan megbízható, mivel csak akkor lesz pozitív, ha lárvák keringenek a vérben és ez a fertőzött állatok kb. 20%-ban nem történik meg a vizsgálat időpontjában. Fontos megjegyezni azt is, hogy ez a vizsgálat nem ad lehetőséget a D. repens és a sokkal veszélyesebb Dirofilaria immitis mikrofiláriáinak elkülönítésére, ezért pozitív esetben mindig javasolt egy további teszt elvégzése az állatra életveszélyes szívférgesség kizárása céljából.
Mikrofilaria kutya vérében
A szűrővizsgálat mellett gyakorta kerül sor a diagnózisra az eltávolított csomók szövettani vizsgálata során is, ebben az esetben a férgek a kórszövettani metszeteken vagy akár a műtét közben is láthatóak.
Védekezés, gyógykezelés:
A szívférgességhez hasonlóan a bőrférgesség esetében sem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát.
Javasolt az állatok szűrése min. évente kétszer, a szúnyogszezon kezdetén és befejeztekor.
A megelőzésre alapvetően két módszer áll rendelkezésre:
Védekezés a férgeket terjesztő szúnyogok ellen. Nyakra cseppentős, ún. spot on készítmények: néhány bolha- és kullancsellenes készítmény szúnyogellenes hatással is rendelkezik, ilyen pl. a rendelőnkben is kapható Advantix vagy Vectra 3D. Alkalmazásuk egész évben, havonta 1x javasolt. Létezik szúnyog ellenes hatással is bíró kullancsirtó nyakörv (Scalibor), alkalmazása 6 havonta javasolt.
Védekezés a vérben már meglévő vagy újonnan bekerülő mikrofiláriák ellen mielőtt még azok kifejlett férgekké válnak: a mikrofiláriákra is ható féreghajtó tablettával (Milbemax) vagy spot on készítménnyel (Advocate, Stronghold), alkalmazásuk a szúnyogszezonban havonta javasolt.
Különösen veszélyeztettetek:
– Duna, ill. Tisza mellett (vagy más közvetlen vízparton) élő vagy nyaraló állatok
– Horgászok és vadászok kutyái
– Mediterránumba utazó állatok
Gyógykezelés: a már kifejlett férgek elpusztítása sokkal bonyolultabb és nehezebb, ez egy több hónapos folyamat, havonta adott spot on készítményekkel vagy féreghajtóval.
Szívférgesség
Kórokozó:
A betegséget egy 15-30 cm hosszú fonálféreg, a Dirofilaria immitis okozza, amely általánosan elterjedt a Föld trópusi, szubtrópusi országaiban (Amerika, Afrika, Dél-Ázsia, Ausztrália). Dél-Európában is nagyszámban fordul elő (elsősorban Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Görögország, Törökország). Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban diagnosztizálták, amelyek fertőzött területen fertőződtek, pl. nyaralás alkalmával. 2009-ben számoltak be az első olyan hazai esetről kutyában, ami nem utazás során, hanem Magyarországon fertőződött, ezt számos további eset követte.
A betegséget terjesztő szúnyogok a fertőzött kutya, macska vagy vadon élő állat vérszívását követően továbbviszik a kórokozót az egészséges állatra vagy emberre.
Kórfejlődés:
A bőrférgességhez hasonlóan a köztigazda szúnyogokban vérszívással felvett mikrofiláriák a rovarokban 2-3 hét alatt fertőzővé válnak, majd az újabb vérszívás során a végleges gazdákba kerülnek.
A vérszíváskor beoltott lárvákból kb. 6-8 hónap után alakulnak ki a kifejlett férgek, tehát a csípéstől a féreg kifejletté válásáig 6-9 hónap kell.
A szúnyogok által a vérszívás során a bőrbe oltott lárvák a bőr vagy az izomszövetben vedlések révén fejlődnek 2,5-3 hónapig, majd a vénás keringéssel a szívbe jutnak és ott még újabb 3 hónap alatt érik el az ivarérettséget. A kifejlett férgek először a tüdőartériában telepednek meg, majd amikor ott már nem férnek el, elkezdik a jobb kamra üregét is kitölteni.
A kifejlett férgek lokalizációja tehát a jobb szívfél, a tüdőartéria és a szívhez vezető nagyobb erek.
A fiatal alakok ritkán a szembe, a központi idegrendszerbe is eljuthatnak. Az ivarérett nőstény férgek a vérbe ürítik a mikrofiláriákat, melyek akár 2,5 évig is a vérkeringésben maradhatnak, ezeket a mikrofiláriákat veszi fel a következő szúnyog a vérszíváskor. A kifejlett férgek 15-30 cm hosszúak és akár 7 évig életben maradhatnak. Ahhoz, hogy a szúnyogok által felvett mikrofiláriák fejlődni tudjanak, legalább 14 C° külső hőmérsékletre van szükség. Ez alatti hőmérsékleten a szúnyogban található alakok képesek felfüggeszteni a fejlődésüket, majd folyatni, amikor a hőmérséklet újra emelkedik. Minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál gyorsabb zajlik le a szúnyogban a fejlődés.
.A magzatok méhen belüli fertőződése is lehetséges.
Szívférgesség kórbonctani képe kutyában
Tünetek kutyákban:
A szívférgesség kutyák esetében potenciálisan halálos kór!
Kezdetben általában nincsenek tünetek, ugyanis a vándorló lárvák okozta kártétel minimális.
Általánosságban elmondható, hogy a tünetek intenzitása, ill. a kórlefolyás az állat általános állapotától, fizikai aktivitásától és a kifejlett férgek számától függ.
Nagyszámú kifejlett féreg esetén előfordulhat heveny kórforma, különösen akkor, amikor a férgek a tüdő artériákból a jobb szívfélbe vándorolnak, és elzárják az ereket.
Ez utóbbi esetében hirtelen gyengeség, nehézlégzés, szapora szívverés, sokk, majd ezt követően 2-3 napon belül elhullás fordul elő.
Az idült kórforma esetén jellemző tünetek megfelelnek a krónikus szívelégtelenségnél tapasztaltaknak: ilyen lehet a nyugtalanság, fáradékonyság, változó intenzitású száraz köhögés, nehezített légzés, vérszegénység, majd fokozatos lesoványodás. Előfordulhat átmeneti eszméletvesztés, máj-lépmegnagyobbodás, ödéma a végtagokon és szabad hasi folyadékgyülem.
A tünetek jelentkezésekor a kórjóslat már kifejezetten rossz, az előrehaladott állapotban lévő betegek legtöbbször az intenzív kezelés ellenére elpusztulnak!
Mindezeken túl gyakran immunmediált veseelégtelenség is kialakul a férgek okozta folyamatos antigénhatás miatt.
Tünetek macskákban:
Bár a szívférgek megfertőzhetik a macskákat is, ők a betegséggel szemben sokkal ellenállóbbak: bennük a legtöbb lárva nem fejlődik ki teljesen, illetve gyakori a tünetmentes fertőzöttség. Jellemzően kevés (általában 1-4) kifejlett féreg telepszik meg a tüdőben, az adultok rövidebb ideig is maradnak életben, mint kutyában, és az állatok egy része 3 év alatt kezelés nélkül is megszabadul a fertőzéstől. Gyakori, hogy a macskák semmilyen tünetet nem mutatnak, ellenkező esetben náluk általában a légzőszervi tünetek dominálnak (asztmatikus köhögés), de előfordulhat hirtelen elhullás is, ill. ritkán idegrendszeri tünetek is. A legtöbb macska vérében nincsenek mikrofiláriák, ez nehezíti a diagnózist.
Tünetek görényekben:
Leggyakoribb a hirtelen elhullás, légzőszervi tünetek, idegrendszeri tünetek.
Tünetek emberekben:
A szívféreg fertőző lárvái emberben ún. abortív fertőzést okozhatnak. A szúnyogok által bejuttatott lárvák a tüdőbe eljutva, ott elakadva ún. tüdőmikrofilariosist okozhatnak, ez a tüdőszövetében infarktussal és jellegzetes csomókkal jár tüdődaganatra emlékeztető röntgenképpel. A szívférgek ritkán a szembe is bekerülhetnek. Emberekben sem alakulnak ki mikrofiláriák, ez nehezíti a diagnózist.
Daganatra emlékeztető szívféreg okozta csomó emberi tüdőben
Diagnózis:
Szűrővizsgálat: a bőrférgességhez hasonlóan itt is a legegyszerűbb módszer a vér vizsgálata, ebben az esetben az ott keringő mikrofiláriák jelenlétét próbáljuk kimutatni. Rendelőnkben lehetőség van erre egy viszonylag egyszerű és gyors natív vérvizsgálattal, de tudni kell, hogy ez a módszer nem száz százalékosan megbízható, mivel csak akkor lesz pozitív, ha nagyszámú lárva kering a vérben és ez a fertőzött állatok kb. 20%-ban nem történik meg a vizsgálat időpontjában. Mivel a mikrofiláriák vizsgálatával nem lehet különbséget tenni a szív- és a bőrférgek között, minden pozitív esetben javasolt gyorsteszt elvégzése is.
Antigén, ill. ellenanyag kimutatáson alapuló immundiagnosztikai gyorstesztek is rendelkezésre állnak, rendelőnkben 10 percen belüli eredményközléssel. Figyelembe kell azonban venni, hogy kizárólag hím férgek, kevés nőstény féreg jelenléte esetén az egyes tesztek negatívak lehetnek.
Amennyiben a gyorsteszt eredménye pozitív, javasolt a diagnózist egy ún. PCR-vizsgálattal is megerősíteni, ebben az esetben a férgek DNS-ét mutatják ki a laboratóriumba küldött mintából, ennek a vizsgálatnak a legnagyobb a megbízhatósága, de sajnos ez a legköltségesebb is, ill. az eredményközlés ideje is több nap.
Szívultrahang vizsgálattal csak nagyszámú szívben tartózkodó féreg esetében állapítható meg a betegség, így azt diagnosztizálásra nem javasoljuk. A mellkas RTG vizsgálatával szintén csak a betegség gyanúja mondható ki.
Megelőzés/Gyógykezelés:
A szívférgesség esetében nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, mivel a már kifejlődött férgek elpusztítása nagyon kockázatos, nehéz és költséges. Emiatt javasolt az állatok szűrése min. évente kétszer, a szúnyogszezon kezdetén és befejeztekor, ill. a szúnyogszezon alatti folyamatos védekezés.
A megelőzésre alapvetően két módszer áll rendelkezésre:
Védekezés a férgeket terjesztő szúnyogok ellen. Nyakra cseppentős, ún. spot on készítmények: néhány bolha- és kullancsellenes készítmény szúnyogellenes hatással is rendelkezik, ilyen pl. a rendelőnkben is kapható Advantix vagy Vectra 3D. Alkalmazásuk egész évben, havonta 1x javasolt. Létezik szúnyog ellenes hatással is bíró kullancsirtó nyakörv (Scalibor), alkalmazása 6 havonta javasolt.
Védekezés a vérben már meglévő vagy újonnan bekerülő mikrofiláriák ellen mielőtt még azok kifejlett férgekké válnak: a mikrofiláriákra is ható féreghajtó tablettával (Milbemax) vagy spot on készítménnyel (Advocate, Stronghold), alkalmazásuk a szúnyogszezonban havonta javasolt.
Különösen veszélyeztettetek:
– Duna, ill. Tisza mellett (vagy más közvetlen vízparton) élő vagy nyaraló állatok
– Horgászok és vadászok kutyái
– Mediterránumba utazó állatok
A szívférgesség gyógykezelése számos veszéllyel jár, ugyanis az elpusztult férgek a tüdő ereibe jutva thromboemboliát okozhatnak, ami az állat halálával járhat. Jelenleg az egyetlen olyan szer, amely a kifejlett szívférgeket elpusztítja Magyarországon nincs forgalomban, külföldről kell beszerezni. A kezelés csak kórházi körülmények között lehetséges szigorú mozgáskorlátozással és több hónapig tart.
A féregszám csökkentésének egy másik módja a műtéti eltávolítás. Fluoroszkópos kontroll alatt a vena jugularison bevezetett speciális fogóeszközzel a szívbe vándorolt kifejlett férgek jó része kiemelhető. A súlyos szívelégtelenség heveny tünetei csökkenthetők, az adulticid terápia biztonságosabbá tehető ezáltal.
Fontos megjegyezni azt is, hogy kifejlett férgek okozta tüdőbeli és szívizomzatbeli kártétel nem fordítható vissza, az állatok a férgek elpusztítása után is szívbeteg maradnak.
Ne feledjük, hogy a szívférgesség, de különösen a hazánkban sokkal gyakoribb bőrférgesség ránk, emberekre is veszélyes. Ezért a rendszeres szűrővizsgálat, a szúnyog elleni folyamatos védekezés nemcsak kedvenceink, hanem saját egészségünk miatt is fontos, ugyanis egy mikrofiláriákat hordozó állat a környezetében élő embereket is megfertőzi!
