Bőr- és szívférgesség

A tavasz kezdetével megjelennek az első szúnyogok, melyek a kutyákra és macskákra veszélyes bőr-és szívférgességet terjesztik. A Hasznos információk menüpont alatt további információk olvashatók a betegségről és megelőzéséről. Az alábbi linken pedig egy nagyon szórakoztató és hasznos videó nézhető meg:

A nőstény macskák ivartalanításáról

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott macskák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelős állattartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporult megelőzése és ezáltal a kóbor macskák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.

Az ivartalanítás előnyei:

– Az ivartalanítással megelőzhető a nem kívánt szaporulat és ezáltal csökkenthető a kóbor állatok száma. A kiscicáknak nagyon nehéz megfelelő, lelkiismeretes gazdát találni és ez a feladat minden esetben az anyamacska gazdájára marad. Ha az első almot sikerül is elhelyezni az ismerősöknél, barátoknál, a fél év múlva esedékes újabb jövevényeket már a legtöbbször csak az interneten vagy a piacon lehet elpasszolni, szerencsésebb esetben egy ismerős ismerősénél.

– A műtét elvégzésével megszűnnek az ivarzással járó kellemetlenségek. Ivarzáskor a nőstény macska viselkedése megváltozik, hempereg, dobálja magát, dörgölődzik, és elviselhetetlen hangon nyávog, őrületbe kergetve ezzel a családot. Különösen a lakásban tartott macska viselkedése nagyon zavaró, ráadásul ebben az esetben az ivarzás 2-3 hetente ismétlődik.

– Az ivartalanított macska nem szökik el (az ivarzás idején a néhány napos eltűnések megszokottak) és nem vonzza a házhoz a környék kandúrjait. A kandúrok megjelenése több okból is kellemetlen: állandó éjszakai verekedéseikkel megzavarják a környék nyugalmát, valamint bűzös vizeletükkel megjelölik a kertet, teraszt, bejárati ajtót stb.

– Az ivartalanított nőstény kevesebbet érintkezik idegen állatokkal, emiatt csökken a különböző sérülések és fertőzések veszélye.

Megelőzhetők a petefészkek cisztás és daganatos elváltozásai.

– A megfelelő időben elvégzett ivartalanítással számottevően csökken az emlődaganatok kialakulásnak esélye.

Nem alakul ki az akár életveszélyes állapothoz is vezethető méhgyulladás. Sok esetben ilyenkor a megoldást a méh és a petefészkek műtéti eltávolítása jelenti, csak ebben az esetben az operáció bonyolultabb, nagyobb kockázatot jelent az állatra és költségesebb is.

Megelőzhetők a különböző hormonális beavatkozások (hormonális fogamzásgátlás), amelyek nagyon károsak, mivel méhgyulladáshoz vezethetnek.

Az ivartalanítással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek:

Tévhit, hogy a macskáknak legalább egyszer elleniük kell. Az, hogy a cicáknak meg kell élniük az anyaság érzését, túlhaladott és minden tudományos alapot nélkülöző állítás.

Tévhit, hogy a macskáknak az egészséges fejlődésükhöz legalább egyszer ivarzaniuk kell. Sőt, minél korábban történik az ivartalanítás, annál inkább csökken az emlődaganatok kialakulásának esélye.

Az ivartalanítás a macska személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem befolyásolja negatív irányban.

A fiatalkori ivartalanításnak nincs negatív hatása a macska fejlődésére.

A műtét menete:

Bár a macskák ivartalanítása idősebb korban, sőt akár vemhesen is biztonságosan elvégezhető, mi az első ivarzás előtti, 5-6 hónapos kor környékén történő műtétet javasoljuk, mivel így minimálisra csökkenthető az emlődaganatok kialakulásának esélye és biztosan megelőzhető a méhgyulladás, valamint a nem kívánt szaporulat is.

A beavatkozás altatásban történik, melynek során egy hasfali seben keresztül műtéti körülmények között eltávolítjuk a petefészkeket. A sebet három rétegben zárjuk, a nem felszívódó bőrvarratok eltávolítására pedig a műtétet követő 10. napon kerül sor.

Tévhit, hogy a műtét a petevezető lekötésével történik, az ilyen beavatkozás szigorúan tilos, mivel ebben az esetben a petefészkek elcisztásodnak, ez pedig folyamatos ivarzáshoz, hormonális zavarokhoz és gennyes méhgyulladáshoz vezet.

Az ivartalanított macskák táplálására célszerű odafigyelni, mivel a műtétet követően megnőhet a táplálékfelvételük és ezáltal könnyen elhízhatnak.

A kandúrok ivartalanításáról

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott macskák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelős állattartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporult megelőzése és ezáltal a kóbor macskák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.

 Az ivartalanítás előnyei:

– Az ivartalanítással megelőzhetők a különböző rossz szokások, különös tekintettel a vizeletspriccelésre. A kandúrok rendkívül bűzös vizeletükkel a területüket jelölik meg, ez lakásban elviselhetetlen, de kertes házban is sok gondot okoz, nemcsak a tulajdonosnak, hanem a szomszédoknak is.

– Megelőzhető a nem kívánt szaporulat, ezáltal csökken a kóbor macskák száma.

– Megelőzhetők a herék daganatos elváltozásai.

Megszűnik a folyamatos kóborlás, napokig, hetekig tartó eltűnés és az ehhez kapocsoldó kellemetlenségek. A nőstényeket kajtató kandúrok egyre messzebb kóborolnak el otthonuktól, ez számos veszéllyel jár, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az utakon elütött macskák jó része nem ivartalanított kandúr.

– Az ivartalanított kandúr kisebb területet jár be, kevésbé agresszív, ezáltal csökken a verekedések száma. Ennek számos előnye van, mivel így megelőzhetők különböző folyamatosan kiújuló sérülések, tályogok. A kevesebb verekedés következményeként jelentősen csökken számos, halálos betegséggel való fertőződés kockázata is, pl. macska leucosis, FIV („macska AIDS”).

Az ivartalanítással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek:

A kandúroknak nincs szükségük arra, hogy életükben legalább egyszer vagy rendszeresen párosodjanak, mivel a szexuális viselkedés esetükben csak fajfenntartó célzatú.

A tervezett fedeztetésektől eltekintve a párzás és ahhoz kapcsolódó viselkedésformák a kandúrok számára lényegesen több hátránnyal jár, mint előnnyel (elkóborlás és következményei, szomszédok által történő esetleges bántalmazás, tályogok folyamatos kialakulása, különböző fertőző betegségek).

Az ivartalanítás a macska személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem befolyásolja negatív irányban, általánosságban elmondható, hogy a műtéten átesett kandúrok a tulajdonoshoz sokkal ragaszkodóbbak, barátságosabbak lesznek.

A fiatalkori ivartalanításnak nincs negatív hatása a macska fejlődésére.

 A műtét menete:

A kandúrok ivartalanítása gyakorlatilag bármely életkorban elvégezhető, de a különböző rossz szokások kialakulásának megelőzése végett mi a fiatalkori, 5-6 hónapos kor környékén történő műtétet javasoljuk.

A beavatkozás altatásban történik, melynek során műtéti körülmények között eltávolítjuk a heréket. Varratszedésre nincs szükség.

Az ivartalanított macskák táplálására célszerű odafigyelni, mivel a műtétet követően megnőhet a táplálékfelvételük és ezáltal könnyen elhízhatnak.

FONTOS tudnivalók a koronavírus járványhelyzet kapcsán

A humán koronavírus járványhelyzetre és a kormány új intézkedéseire való tekintettel a következőkre kérjük Önöket:

  • Kérjük minden esetben egyeztessenek időpontot a 403-41-71-es telefonszámon, hogy elkerülhessük az egyszerre várakozó, nagyobb létszámú tömeget!
  • A váróban egyszerre maximum két személy tartózkodhat, a többieket arra kérjük, hogy az udvaron várakozzanak!
  • Jó idő esetén kérjük, hogy mindannyian az udvaron várakozzanak!
  • Kérjük, hogy egy állatot lehetőség szerint csak egy személy kísérjen!
  • A kezelés menete normál esetben a következő: asszisztenseink még a váróban elveszik Önöktől az állatot, majd a kezelés befejezését követően visszaadják, minimalizálva ezzel a személyzettel történő kontaktust. Önök tehát nem jöhetnek be a kezelőbe.
  • Amennyiben mégis szükséges, egy állattal csak egy tulajdonos jöhet be a vizsgálóba. Kérjük, ebben az esetben tartsanak kollégáinktól min. 2 m távolságot. Kollégáink megkérhetik Önöket szájmaszk viselésére, amit igény esetén biztosítunk.
  • A halasztható beavatkozásokkal (pl. felnőtt állat ismétlő oltásai) kérjük várjanak pár hetet!
  • Kérjük a készpénzes fizetés helyett preferálják a bankkártyás fizetést, mivel a bankjegyek terjeszthetik a kórokozót.
  • A rendelőbe érkezéskor kézfertőtlenítővel vagy a mosdóban található kézfertőtlenítő szappannal fertőtlenítsék kezüket!
  • Amennyiben lázasak, légzőszervi tüneteik vannak (köhögés, orrfolyás), kérjük, hogy kedvenceik rendelőbe hozatalára kérjenek meg egy egészséges
    személyt!
  • Amennyiben a koronavírus szempontjából fertőzött környezetben tartózkodtak 14 napon belül, kérjük ne lépjenek be a rendelő területére, kedvenceik rendelőbe hozatalára kérjenek meg egy fertőzött környezettel kapcsolatba nem hozható személyt!

A mai tudományos tények és ismeretek szerint a hazánkban általánosan háziállatként tartott állatfajok (beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is) nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak és fordítva, a mai ismeretek szerint ez az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg a háziállatainkat.

Rendelőnk elköltözött!

Új címünk: 1162 Budapest, Rákosi út 195.

Telefonos bejelentkezés: +36-1-403-4171

A kullancsok által terjesztett fontosabb betegségek

Babesiosis:

A sokszor halálos betegséget okozó egysejtű parazita (Babesia canis) a fertőzött kullancsok (Dermacentor reticulatus) vérszívásakor kerül be a kutyák szervezetébe, ahol a vörösvértestekben élősködik. Általánosságban elmondható, hogy a kórokozó beoltásához min. 24 óra vérszívás szükséges. A betegség lappangási ideje igen változó lehet (1-20 nap, de általában 1 héten belül jelentkeznek a legelső tünetek). Kezdeti stádiumban (az ún. akut krízis során) magas lázzal (akár 42°C), elesettséggel, étvágytalansággal, fáradékonysággal jár. A parazita által szétroncsolt vörösvértestekből kiszabaduló vérfesték (hemoglobin) a vesén keresztül kiválasztódva a vizeletet “véresre”, sötétbarnásra színezi. Kezelés nélkül az akut krízis során az elhullás néhány napon belül bekövetkezhet. Nem csak emiatt olyan fontos a beteg azonnali kezelése, ugyanis elhúzódó esetben a szétroncsolt vörösvértestekből kiszabaduló festékanyag súlyosan roncsolja a veséket, visszafordíthatatlan károsodást okoz, és a beteg ilyenkor már menthetetlen.

Az időben felismert babesiosis nagyon jól kezelhető, viszont az olyan elhanyagolt esetek kórjóslata, ahol már a veseelégtelenség is fellépett, meglehetősen rossz és az állat gyógyítása is sokkal költségesebb – ha egyáltalán sikerül.

Ezért nagyon fontos, hogy amennyiben kutyánkban kullancsot találunk, és ezután a magatartásában bármilyen változás bekövetkezik, bágyadttá, étvágytalanná válik, azonnal forduljunk állatorvoshoz, ne várjuk meg, amíg a vizelete elszíneződik!

Fontos megjegyezni azt is, hogy nem minden esetben alakul ki vérfestékvizelés, tehát a vizelet sokszor (főleg az elhúzódó, krónikus esetben) normális színű lehet.

Babesiosis ellen hazánkban nem létezik védőoltás, az egyetlen megelőzési lehetőség a kullancsok elleni megfelelő védekezés (állatorvosnál kapható spot on készítmények, nyakörvek).

Lyme-kór (Lyme borreliosis):

A betegség kórokozója egy baktérium (Borrelia burgdorferi), amely a kutyákon kívül számos más állatot és az embert is megbetegíti. A Lyme-kór terjesztésében, emberre, állatra történő továbbadásában a kullancsok játszanak kulcsszerepet (Magyarországon elsősorban az Ixodes ricinus), mivel a kórokozó a fertőzött kullancs csípésével, annak nyálával kerül az állatok, emberek szervezetébe.

A betegség jellegtelen, emberekben influenzaszerű tünetekkel, általában láz, elesettség, étvágytalanság megjelenésével indul. Emberben különösen jellemző az ún. vándorló bőrpír (erythema migrans) megjelenése, amely kezdetben a csípés körül kialakuló céltáblaszerű folt, amely később látszólag eltűnik, majd a test más részein újra felbukkan. Nagyon fontos, hogy amennyiben ilyet észlelünk magunkon, haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Háziállatokban a vándorló bőrpír azok szőrrel borítottsága miatt általában nem figyelhető meg.

Jellemző viszont a későbbiekben (akár hónapok a fertőződés után) az izületek fájdalmassága, duzzanata. A tünetek néhány hét után enyhülhetnek, el is múlhatnak, de később visszatérhetnek az izületi panaszok, nehézkes mozgás, sántaság. A tünetekhez társulhat testszerte a nyirokcsomók duzzanata. Tipikus a több izületre kiterjedő gyulladás és az ún. vándorló sántaság, amikor a tünetek a különböző végtagokon felváltva jelentkeznek. A betegség bonyolult kórlefolyása és a jellegtelen, változatos tünetek miatt a Lyme-kór diagnosztizálása bonyolult és költséges.

A gyógykezelés legalább 4-6 hétig tartó antibiotikum-kúrából áll, amely azonban elhanyagolt esetekben nem mindig vezet eredményre.

A megelőzés alapját a vakcinázás és a kullancsok elleni védelem képezi.

Amennyiben a fenti betegségek bármely tünetét észleli állatán, haladéktalanul keresse fel állatorvosát!

Fontos információk a kullancsokról

Kullancsveszély

A kullancsok pókszabású külsőélősködők, melyeknek kártétele kettős: egyrészt vért szívnak, ám az igazi veszély az, hogy eközben különböző vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket oltanak be az állatokba és az emberbe is. Ez az ún. beoltás időigényes folyamat, ugyanis a kérdéses kórokozók a kullancsok garatgyűrűjében, ill. bélrendszerében találhatók. Általánosságban elmondható, hogy egy kórokozó gazdaállatba juttatásához min. 24 óra vérszívás szükséges. A gazdaállatban eltölt idő növekedésével egyenes arányban fokozódik a fertőződés valószínűsége, ugyanis a kullancs előbb-utóbb visszaöklendezi a felszívott vér egy részét, így garantáltan kedvencünkbe juttatva a bélrendszerében található összes veszélyes kórokozót. Sajnálatos módon a fertőzött kullancsok számának növekedése miatt egyre gyakoribbá válnak ezek a megbetegedések mind a kisállatok, mind az emberek körében. Emiatt perdöntő fontosságú, hogy amennyiben kedvencünkben kullancsot találunk, azt azonnal távolítsuk el! A kullancs eltávolítása történhet speciális kullancskiszedő csipesszel, szemöldökcsipesszel vagy egy határozott mozdulattal, puszta kézzel is. Célszerű a kullancsot a nyakánál, tehát a megduzzadt testi része alatt, közvetlenül a bőrfelület fölött megfogni és így eltávolítani. A kullancs benzinnel vagy szappanos vízzel történő mosása súlyos hiba, ekkor ugyanis az élősködő elkezd fuldokolni, és a benne lévő kórokozókat beleöklendezi kedvencünkbe.

A kullancsok által terjesztett legveszélyesebb betegségek kutyában a Lyme-kór és a babesiosis, védőoltás Magyarországon csak a Lyme-kór ellen létezik.

A kullancsok főleg a dúsabb növényzetű ligetes, fás, bokros, gazos, elhanyagolt területeken fordulnak elő különösen nagy számban, de napjainkban már szinte mindenhol jelen vannak, így a családi házak kertjében is. Emiatt olyan kutyák is találkozhatnak kullancsokkal, akiket egyáltalán nem visznek sétálni. Tévhit, hogy a kullancsok a fák tetejéről „vetik magukat” áldozataikra, ugyanis még a kifejlett példányok sem másznak 150 cm-nél magasabbra, így az igazán veszélyesek a csalitos, bokros területek lesznek. Nagyon fontos, hogy a kullancsok aktivitása nem az évszaktól, hanem a hőmérséklettől függ, így enyhe tél esetén gyakorlatilag egész évben számolnunk kell azok kártételével.

Nemcsak a kifejlett kullancs, hanem valamennyi mozgásra képes fejlődési alak szív vért, ezek ugyanúgy hordozzák az emberre-állatra veszélyes kórokozókat, mint a kifejlett egyedek.

A kullancsok elleni védekezésnek 2 alapvető módja ismert:

Az ún. spot on készítmények, melyeket az állat bőrére kell csepegtetni, általában 1 hónapos védettséget adnak. Az egyes készítmények hatékonysága között eltérések vannak, ezért javasoljuk, hogy mindig kérje ki állatorvosa véleményét.
Számtalan olyan nyakörv kapható, amelyek állítólag kullancsellenes hatással is bírnak, de csak az állatorvosoknál, állatpatikákban beszerezhető nyakörvek bírnak tényleges kullancsellenes hatással. Az állateledelboltokban, áruházláncokban fellelhető, általában olcsó és színes nyakörvek döntő többsége SEMMILYEN kullancsellenes hatással nem rendelkezik!! Ennek az az oka, hogy ténylegesen védelmet nyújtó nyakörvek hatóanyaguk miatt gyógyszernek minősülnek, így azokat csak szakember árulhatja.

A különböző spray-k, porok legtöbbjének hatékonysága megkérdőjelezhető és általában csak rövid ideig (néhány napig) nyújtanak védelmet.

Az egyre jobban elterjedő mágneses, ultrahangos és egyéb „bionyakörvek” semmilyen tudományosan bizonyított hatékonysággal nem rendelkeznek.

Fontos megjegyezni, hogy súlyos kullancsveszély esetén szükség lehet a különböző készítmények kombinálására, ezért a hatékony védekezésről mindig kérdezze meg állatorvosát.

Fontos tudnivalók a vakcinázásról, javasolt oltási sorozatok

Javasolt oltási sorozat kutyáknak

 

2-12 hetes kor között kéthetente féreghajtás

8-9 hetes kor: kombinált oltás (parvovírusos bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás,
leptospirosis, parainfluenza)

12 hetes kor: kombinált oltás

14 hetes kor: veszettség elleni oltás + féreghajtás. Ezt követően a féreghajtás ismétlése 3 havonta,
kivéve, ha olyan féreghajtót kap az állat, amely bőr-és szívférgesség ellen is véd, ezt ugyanis
szigorúan havonta kell ismételni.

16 hetes kor: kombinált oltás

6 hónaposan: kombinált oltás

7-8 hónaposan: bőr-és szívférgesség szűrés

10-11 hónaposan: veszettség elleni oltás

Innentől veszettség elleni, ill. leptospirosis és parainfluenza elleni oltás évente, a kombinált oltás
többi része háromévente javasolt.

Amennyiben a nálunk történő első vizit előtt más oltásokat is kapott a kutya, úgy az oltási javaslat
változhat, Kolléganőink ennek függvényében fogják meghatározni a legideálisabb oltási sorozatot.
Fontos információk: Ha az anyakutya rendszeresen vakcinázott volt (kombinált oltással), a szoptatás
első néhány órájában az ún. föccstejjel (más néven colostrummal) elegendő ellenanyag jut át a
kiskutyák szervezetébe. Ezek az ellenanyagok kb. 8 hetes korukig kellő koncentrációban
megtalálhatók a kölykök vérében, aztán lassan csökkenni kezdenek, ezt nevezzük maternális
immunitásnak. Ha ebben az időszakban a kiskutya védőoltást kap, a vakcinának nem lesz megfelelő
hatása, sőt a már meglévő, anyától származó immunitást is lerombolja. Mindezek miatt a kiskutyák 6
hetes vagy annál fiatalabb korban történő, általában parvovirusos bélgyulladás elleni oltása
szakmailag nem megalapozott, szükségtelen, sőt káros! Ezeknek a vakcináknak a későbbiekben
gyakorlatilag semmilyen védőhatása nem lesz. Ez alól a nem vakcinázott szukától származó kölykök
kivételt képeznek, esetükben 6 hetes korban javasolt a vakcinázás megkezdése.
Felmerülhet Önökben a kérdés, hogy az általában elterjedt szokással ellentétben, miért nem oltunk
kölyökkorban csak parvovirus komponenst vagy esetleg szopornyicát is tartalmazó, kölyköknek
kifejlesztett vakcinával. Ennek az oka a következő: kutatási eredmények bizonyítják, hogy a kombinált
oltásban a parvo a legerősebb komponens, ez azt jelenti, hogy megközelítőleg ugyanolyan
hatékonyságú védelmet eredményez a kombinált oltás részét képezve, mintha önmagában adtuk
volna be. Ez a különböző ellenanyagszintek (ún. titerek) mérésével számszerűen is bizonyítható.
Mindezek miatt nem szükséges az ún. monovalens (tehát csak parvovírust tartalmazó) vakcinák
használata, ellenben a kombinált oltás bizonyos komponenseinél (az emberre is veszélyes Leptospira
nevű kórokozó) nem elegendő a kétszeri kölyökkori oltás. Ezt az ellentmondást kívánjuk feloldani
azzal a protokollal, hogy kölyökkorban legalább 3x adunk kombinált oltást a bevett 2x parvo, 2x
kombinált helyett.
A második kombinált oltás után két héttel a védettség javarészt már kialakult, azonban egy harmadik
kombinált oltásra is szükség van a 16 hetes kor betöltését követően, ugyanis ekkora kerül a kölykök
immunrendszere olyan fejlettségi állapotba, hogy a vakcina megfelelő hatékonyságú legyen.

Mivel a kombinált oltások beadásának ideje a fejlődés szempontjából fontos szocializációs időszakra esik, így
a két kombinált oltást követően két héttel már találkozhat a kiskutya teljesen egészséges, oltott
kutyákkal, ellenőrzött körülmények között, tiszta területen. Kutyaovi, kutyasuli vagy kutyafuttató
látogatása csak 16 hetes kor után javasolt, ideális esetben a kennel köhögés elleni oltást követően.

Nagyon ritkán a védőoltások után oltási reakció alakulhat ki. Ennek gyakorisága 1-2 %, és ún. azonnali
típusú reakció, tehát a vakcinázás után legtöbbször 1-3 órával alakul ki. Az állatok szemhéja, pofája
megduzzad, testszerte apró bőrduzzanatok, csalánkiütések alakulhatnak ki, gyakran vakaróznak,
tárgyakhoz dörzsölik magukat, esetleg nyelési nehézség, hányás, hasmenés léphet fel. Kérjük, hogy
ilyen esetben haladéktalanul értesítsen minket, mert mihamarabbi gyógyszeres beavatkozásra lehet
szükség. Általánosságban elmondható az is, hogy a vakcinák tartalmaznak egy gyulladáskeltő anyagot
a jobb immunválasz elérése érdekében, ezért az oltást követően ritkán láz, bágyadtság előfordulhat.
Szintén hasonló okokból az oltás helyén duzzanat vagy csomó alakulhat ki, ez a későbbiekben
magától elmúlik.

Az előzőekben felsorolt oltási sort minden kutya esetében javasoljuk. Igaz, hogy a jelenleg hatályos
magyar jogszabályok szerint egyedül a veszettség elleni oltás és az évenként egyszeri féreghajtás
kötelező, kedvenceik érdekében és saját maguk védelmében a rendszeres féreghajtás ás a kombinált
oltások mindenképpen javasoltak A kombinált oltás tartalmazza ugyanis azokat a leggyakoribb és
legveszélyesebb betegségeket, amiket a kutyák egymástól elkaphatnak séta közben vagy pedig a
kerítésen keresztüli érintkezéssel. A rendszeres féreghajtás pedig önmagunk védelme érdekében
fontos, mivel a kutyák bélférgei az emberekre is veszélyesek, különösképpen a kisgyermekekre.

A fentieken túl a következő megelőző kezeléseket javasoljuk még:

Kennel köhögés elleni védőoltás (Nobivac KC): Javasolt beadási ideje 2 héttel az utolsó kölyökkori
kombinált oltás után. Ezt követően évente szükséges ismételni.
Az általunk alkalmazott vakcina érdekessége, hogy a többi védőoltással ellentétben nem bőr alá,
hanem az orrnyílásba kell adni, ennek oka az, hogy a fertőződés is orrnyálkahártyán keresztül
történik.
Azoknak a kutyáknak mindenképpen javasoljuk, akikkel sokat járnak közösségbe (kutyaiskola, panzió,
kiállítások), de a többieknek is érdemes megfontolni az oltást, mivel a kerületben rendszeresen van
kennelköhögés-járvány.
Ez egy felsőlégúti tünetekkel és intenzív köhögéssel járó kifejezetten ragályos betegség, ami általában
mind a kutyát, mind pedig lelkileg a gazdáját eléggé megviseli.

Bolha-kullancs elleni kezelés folyamatosan, egész évben. A vizsgálatok során kolléganőink segítenek
kiválasztani az Önök számára legideálisabb készítményt, figyelembe véve a kutya életmódját és
testsúlyát.

Bőr-és szívférgesség elleni védekezés havi rendszerességgel folyamatosan, egész évben.
A szívférgesség megelőzésének hatékonyságát évente javasolt ellenőrizni. Ennél gyakoribb vizsgálat is
szükséges, amennyiben egyik hónapban elmaradt a megelőző kezelés, esetleg szívférgességre is utaló
klinikai tünetek jelentek meg. Ha a betegséget korai stádiumban sikerül diagnosztizálni, a kezelésnek
kevesebb kockázata van és a kórjóslat is kedvezőbb. Mivel a korai (néhány hetes korban történő)
fertőződés is előfordulhat, ezért minden 7 hónapos kort betöltött kutyát javasolt vizsgálni szívféreg-
fertőzésre.
A szűrést általában elég a fentebb ismertetett gyakorisággal elvégezni, de az állatorvos az egyedi
kockázati tényezőket és a klinikai képet figyelembe véve ettől eltérhet.

 

Javasolt oltási sorozat macskáknak

Kizárólag lakásban tartott macskák:

4-12 hetes kor között féreghajtás kéthetente, majd 3 havonta.

8 hetes kor: kombinált oltás (herpesvírus, calicivírus-macskanátha-, panleucopenia vírus)

12 hetes kor: kombinált oltás

16 hetes kor: kombinált oltás

6 hónaposan: kombinált oltás

Innentől kombinált oltás ismétlése évente.

 

Kijáró macskák:

4-12 hetes kor között féreghajtás kéthetente, majd 3 havonta.

8 hetes kor: kombinált oltás (herpesvírus, calicivírus-macskanátha-, panleucopenia vírus)

12 hetes kor: kombinált + leukózis elleni oltás (előtte leukózis szűrés javasolt)

16 hetes kor: kombinált + leukózis elleni oltás

18 hetes kor: járványtani viszonyoktól függően veszettség elleni oltás, 1 év  múlva ismétlés

6 hónaposan: kombinált oltás

Innentől kombinált és leukózis elleni oltás ismétlése évente.

Általánosságban elmondható az is, hogy a vakcinák tartalmaznak egy gyulladáskeltő anyagot a jobb immunválasz elérése érdekében, ezért az oltást követően ritkán láz, bágyadtság, az  oltás helyén duzzanat vagy csomó alakulhat ki, ez a későbbiekben magától elmúlik .

Az előzőekben felsorolt oltási sort minden macska esetében javasoljuk. A kombinált oltás tartalmazza ugyanis azokat a leggyakoribb és legveszélyesebb betegségeket, amiket a macskák elkaphatnak. Ezeket a betegségeket a leukózissal ellentétben a kizárólag lakásban tartott macskák is megkaphatják. A kórokozókat a tulajdonos akár a cipőjével is beviheti.

A leukózis vírus csak macskáról macskára terjed, nyállal (tisztálkodás, harapás), vizelettel, ill. egyéb testnedvekkel (pl. szem- és orrváladék) terjed. A fertőződéshez mindenképpen szükség van egy másik macskával történő (lehetőleg tartós) kontaktusra, ezért a lakásban egyedül tartott egyedek nem fognak fertőződni. Mivel a leukózis pozitív macskák vakcinázása értelmetlen, javasoljuk az állatok szűrését az oltás előtt, erre rendelőnkben is lehetőség van 10 percen belüli eredménnyel.

A rendszeres féreghajtás pedig önmagunk védelme érdekében is fontos, mivel a macskák bélférgei az emberekre is veszélyesek, különösképpen a kisgyermekekre. A férgekre is igaz, hogy lakásban tartott macskák is fertőződhetnek velük, így az ő esetükben is javasolt a 3 havonként féreghajtás.

A Feline infectious peritonitis (FIP), azaz macskák fertőző hashártyagyulladása ellen sajnos jelenleg semmilyen vakcina nem áll rendelkezésre. Az orron át történő vakcinázás semmilyen védettséget nem nyújt, ezért azt nem javasoljuk.

A FIV, ismertebb neve „macska AIDS” ellen sem létezik jelenleg itthon vakcina. Megelőzésében fontos szerepet játszik a kijáró macskák ivartalanítása, még az ivarérettség elérése előtt. Így kevesebbet fognak más, esetleg fertőzött állatokkal érintkezni (kevesebb a verekedés, nincs párosodás).

Kijárós macskák esetében folyamatos bolha-és kullancs elleni kezelés javasolt, egész évben.

 

Hasznos tudnivalók a toklászról

Itt a nyár és vele együtt a toklász szezon is.

De mi is az a toklász? A toklász egy mindenhol honos gyomnövény, az egérárpa (Horderum morinum) megszáradt, széteső kalászának egy vagy több darabja. Egérárpával találkozhatunk az útszélén, árokparton, kevésbé gondozott parkokban és a saját kertünkben is.

A toklász számunkra szerencsétlen formája miatt komoly veszélyeket rejt magában. Áramvonalas alakja miatt ugyanis mind mélyebbre jut a kutya fülébe, orrnyílásába, lábujjai közé, hegyes végével egyre mélyebbre fúródik, emiatt magától nem jön ki. Az idő előrehaladtával egyre mélyebbre fúródó toklász végül már nem is látható, csak az általa okozott egyre súlyosabb tüneteket érzékeljük.

Mivel az egyszer már befúródott toklász magától biztosan nem jön ki és az idő előrehaladtával egyre súlyosabb problémát okoz, fontos, hogy a leghalványabb gyanú esetén is azonnal keressünk fel egy állatorvost, mert így sok gyötrődést és fájdalmat spórolhatunk meg kedvencünknek!

Mégis mikor kell toklászos problémára gondolnunk?  A toklász leggyakoribb befúródási helyei és az ezáltal okozott problémák a következők:

Fül: az állat hirtelen felsír, súlyos fülgyulladás tüneteit mutatja. Ezek a következők: erős fájdalom (sokszor nem is engedi, hogy a füléhez nyúljunk), rázza a fejét, próbálja a fülét vakarni, fejoldaltartás. Néha előfordul az is, hogy mindkét fülben van toklász, emiatt fontos, hogy függetlenül attól, hogy az egyik hallójáratban toklászt találunk, mindig ellenőrizzük le a másik fület is. Mivel a toklász könnyen perforálja a dobhártyát, ezzel tovább súlyosbítja a gondokat és a fájdalmat, extrém esetben a kutya hallását is veszélyeztetve, fontos, hogy az őszi-nyári időben azonnal állatorvoshoz forduljunk, ha kedvencünk bármilyen fülprobléma jeleit mutatja.

Láb: A toklász leggyakrabban a lábujjak közé fúródik be, hirtelen sántaságot okozva ezzel. A kutyák gyakran rágják, nyalogatják az érintet területet, emiatt a szőr nyáltól csapzott, elszíneződik. A nagyfokú fájdalom miatt az állatok általában nem engedik, hogy közelebbről megnézzük az elváltozott területet. Ha ez mégis sikerül, a lábujjak közötti bőr kipirult, gyakran duzzanat is látható, amiből genny szivároghat. A fülnél leírtakhoz hasonlóan, a toklász itt is egyre mélyebbre fúródik a szövetek közé, emiatt a fájdalom és a gyulladás is fokozódik, az idő előrehaladtával az is előfordulhat, hogy a bajt okozó toklász feloldódik a gennyben, így azt már nem is tudjuk teljes egészében eltávolítani. A toklász felkereséséhez gyakran fel kell vágni az érintett területet, ennek elkerülése végett érdemes gyanú esetén időben szakemberhez fordulni.

Orr: Szerencsétlen esetben a kutyák felszippanthatják a toklászt, ami az orrjáratba kerülve gyulladást okoz. A tünetek hirtelen tüsszögés, erős prüszkölés, orrfolyás, ami gennyessé, véressé válhat.

Szem: Szintén ritka és szerencsétlen eset, amikor a toklász a szembe vagy a kötőhártyazsákba kerül. Ilyenkor az állat erős fájdalmat mutat, hunyorog, néha ki sem nyitja a szemét, a szem és kötőhártya gyulladttá válik.

Megelőzés: Saját portánkon vágjuk le a toklászt időben, a kutyánkat pedig ne engedjük toklászos területre. Érdemes a hosszabb szőrű és ezáltal hajlamosabb állatok lábujjai közül kivágni a szőrt és a lábvégeken is rövidre nyírni. Igaz, hogy ez kevésbé divatos, viszont így sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg kedvencünket. Ha ezek ellenére mégis felmerül a toklászos probléma gyanúja, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz.

Általánosságban elmondható, hogy a toklász eltávolítása nagy fájdalommal jár és különös precizitást igényel, ezért néhány időben észrevett, szerencsés esetet leszámítva, bódításban zajlik.

Kutyák és macskák bőr- és szívférgessége

Bőrférgesség

Kórokozó:

A betegséget egy 5-15 cm hosszú fonálféreg, a Dirofilaria repens okozza, amely a mediterrán területek, valamint Közép- és Kelet-Európa országaiban gyakori. Az utóbbi tíz évben egyre többször írják le a jelenlétét olyan országokban is (Németország, Ausztria, Hollandia), ahol korábban nem állapították meg. Hazánkban is egyre gyakoribb kutyákban, de kimutatták macskában, rókákban és farkasokban is. A betegséget terjesztő szúnyogok a fertőzött kutya, macska vagy vadon élő állat vérszívását követően továbbviszik a kórokozót az egészséges állatra vagy emberre.

Kórfejlődés:

A köztigazda szúnyogokban a vérszívással felvett ún. mikrofiláriák (kisméretű, mikroszkopikus lárvák) 2-3 hét alatt a fertőzővé válnak, majd ezt követően az újabb vérszívás során a szúnyogokból a végleges gazdákba (pl. kutya, macska) kerülnek. Ezekből a vérszíváskor beoltott lárvákból kb. 6-9 hónap után alakulnak ki az akár 15 cm hosszú kifejlett férgek, amik több éven keresztül életben maradhatnak, és ezen idő alatt a bőr alatti szövetekben vándorolhatnak, melyet csomók, esetenként tályogképződés kísér.

Az ivarérett nőstény férgek a perifériás vérbe ürítik a további fertőződés forrását jelentő mikrofiláriákat, amelyek akár évekig is perzisztálhatnak a végleges gazda ragadozókban potenciális veszélyt jelentve ezzel az állatok környezetére. A legtöbb mikrofilária a vérben az esti órákban található, mivel a lárvák vándorlása éjszakai periodicitást mutat a betegséget terjesztő szúnyogok aktivitásának megfelelően.

 

Tünetek állatokban:

Az elváltozott területeken gyakori a bőr duzzanata, daganatokra emlékeztető csomók jelenléte, viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás.

Tünetek emberekben:

Míg a bőrféreg ritkán okoz jelentősebb tüneteket az állatokban, addig emberekben az esetek többségében ezek kifejezettebbek lehetnek, attól függően, hogy milyen testtájon jelentkeznek. Bőr alatti, ill. más kötőszövetben is borsónyi-mogyorónyi daganatszerű képleteket formájában jelennek meg leggyakrabban az arcon vagy a here bőre alatt, de a test bármely részén okozhatnak csomókat. Emberek esetében a kifejlett férgek gyakorta vándorolnak a szembe, ahonnan csak műtéti úton távolíthatóak el, hazánkban is számos ilyen esetet leírtak. Mivel az emberek a féreg fejlődése szempontjából zsákutcát jelentenek, a vérben nem alakulnak ki mikrofilariák, amely megnehezíti a diagnózist.

 

Kifejlett Dirofilaria féreg műtéti eltávolítása emberi szemből

Kifejlett Dirofilaria féreg műtéti eltávolítása emberi szemből

 

Diagnózis:

Szűrővizsgálat: a legegyszerűbb módszer a vér vizsgálata, ebben az esetben az ott keringő mikrofiláriák jelenlétét próbáljuk kimutatni. Rendelőnkben lehetőség van erre egy viszonylag egyszerű és gyors natív vérvizsgálattal, de tudni kell, hogy ez a módszer nem száz százalékosan megbízható, mivel csak akkor lesz pozitív, ha lárvák keringenek a vérben és ez a fertőzött állatok kb. 20%-ban nem történik meg a vizsgálat időpontjában. Fontos megjegyezni azt is, hogy ez a vizsgálat nem ad lehetőséget a D. repens és a sokkal veszélyesebb Dirofilaria immitis mikrofiláriáinak elkülönítésére, ezért pozitív esetben mindig javasolt egy további teszt elvégzése az állatra életveszélyes szívférgesség kizárása céljából.

Mikrofilaria kutya vérében

Mikrofilaria kutya vérében

 

A szűrővizsgálat mellett gyakorta kerül sor a diagnózisra az eltávolított csomók szövettani vizsgálata során is, ebben az esetben a férgek a kórszövettani metszeteken vagy akár a műtét közben is láthatóak.

Védekezés, gyógykezelés:

A szívférgességhez hasonlóan a bőrférgesség esetében sem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát.

Javasolt az állatok szűrése min. évente kétszer, a szúnyogszezon kezdetén és befejeztekor.

A megelőzésre alapvetően két módszer áll rendelkezésre:

Védekezés a férgeket terjesztő szúnyogok ellen. Nyakra cseppentős, ún. spot on készítmények: néhány bolha- és kullancsellenes készítmény szúnyogellenes hatással is rendelkezik, ilyen pl. a rendelőnkben is kapható Advantix vagy Vectra 3D. Alkalmazásuk egész évben, havonta 1x javasolt. Létezik szúnyog ellenes hatással is bíró kullancsirtó nyakörv (Scalibor), alkalmazása 6 havonta javasolt.

Védekezés a vérben már meglévő vagy újonnan bekerülő mikrofiláriák ellen mielőtt még azok kifejlett férgekké válnak: a mikrofiláriákra is ható féreghajtó tablettával (Milbemax) vagy spot on készítménnyel (Advocate, Stronghold), alkalmazásuk a szúnyogszezonban havonta javasolt.

Különösen veszélyeztettetek:

–          Duna, ill. Tisza mellett (vagy más közvetlen vízparton) élő vagy nyaraló állatok

–          Horgászok és vadászok kutyái

–          Mediterránumba utazó állatok

 

Gyógykezelés: a már kifejlett férgek elpusztítása sokkal bonyolultabb és nehezebb, ez egy több hónapos folyamat, havonta adott spot on készítményekkel vagy féreghajtóval.

Szívférgesség

Kórokozó:

A betegséget egy 15-30 cm hosszú fonálféreg, a Dirofilaria immitis okozza, amely általánosan elterjedt a Föld trópusi, szubtrópusi országaiban (Amerika, Afrika, Dél-Ázsia, Ausztrália). Dél-Európában is nagyszámban fordul elő (elsősorban Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Görögország, Törökország). Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban diagnosztizálták, amelyek fertőzött területen fertőződtek, pl. nyaralás alkalmával. 2009-ben számoltak be az első olyan hazai esetről kutyában, ami nem utazás során, hanem Magyarországon fertőződött, ezt számos további eset követte.

A betegséget terjesztő szúnyogok a fertőzött kutya, macska vagy vadon élő állat vérszívását követően továbbviszik a kórokozót az egészséges állatra vagy emberre.

  Kórfejlődés:

A bőrférgességhez hasonlóan a köztigazda szúnyogokban vérszívással felvett mikrofiláriák a rovarokban 2-3 hét alatt fertőzővé válnak, majd az újabb vérszívás során a végleges gazdákba kerülnek.

A vérszíváskor beoltott lárvákból kb. 6-8 hónap után alakulnak ki a kifejlett férgek, tehát a csípéstől a féreg kifejletté válásáig 6-9 hónap kell.

A szúnyogok által a vérszívás során a bőrbe oltott lárvák a bőr vagy az izomszövetben vedlések révén fejlődnek 2,5-3 hónapig, majd a vénás keringéssel a szívbe jutnak és ott még újabb 3 hónap alatt érik el az ivarérettséget. A kifejlett férgek először a tüdőartériában telepednek meg, majd amikor ott már nem férnek el, elkezdik a jobb kamra üregét is kitölteni.

A kifejlett férgek lokalizációja tehát a jobb szívfél, a tüdőartéria és a szívhez vezető nagyobb erek.

A fiatal alakok ritkán a szembe, a központi idegrendszerbe is eljuthatnak. Az ivarérett nőstény férgek a vérbe ürítik a mikrofiláriákat, melyek akár 2,5 évig is a vérkeringésben maradhatnak, ezeket a mikrofiláriákat veszi fel a következő szúnyog a vérszíváskor. A kifejlett férgek 15-30 cm hosszúak és akár 7 évig életben maradhatnak. Ahhoz, hogy a szúnyogok által felvett mikrofiláriák fejlődni tudjanak, legalább 14 C° külső hőmérsékletre van szükség. Ez alatti hőmérsékleten a szúnyogban található alakok képesek felfüggeszteni a fejlődésüket, majd folyatni, amikor a hőmérséklet újra emelkedik. Minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál gyorsabb zajlik le a szúnyogban a fejlődés.

.A magzatok méhen belüli fertőződése is lehetséges.

Szívférgesség kórbonctani képe kutyában

Szívférgesség kórbonctani képe kutyában

 

Tünetek kutyákban:

A szívférgesség kutyák esetében potenciálisan halálos kór!

Kezdetben általában nincsenek tünetek, ugyanis a vándorló lárvák okozta kártétel minimális.

Általánosságban elmondható, hogy a tünetek intenzitása, ill. a kórlefolyás az állat általános állapotától, fizikai aktivitásától és a kifejlett férgek számától függ.

Nagyszámú kifejlett féreg esetén előfordulhat heveny kórforma, különösen akkor, amikor a férgek a tüdő artériákból a jobb szívfélbe vándorolnak, és elzárják az ereket.

Ez utóbbi esetében hirtelen gyengeség, nehézlégzés, szapora szívverés, sokk, majd ezt követően 2-3 napon belül elhullás fordul elő.

Az idült kórforma esetén jellemző tünetek megfelelnek a krónikus szívelégtelenségnél tapasztaltaknak: ilyen lehet a nyugtalanság, fáradékonyság, változó intenzitású száraz köhögés, nehezített légzés, vérszegénység, majd fokozatos lesoványodás. Előfordulhat átmeneti eszméletvesztés, máj-lépmegnagyobbodás, ödéma a végtagokon és szabad hasi folyadékgyülem.

A tünetek jelentkezésekor a kórjóslat már kifejezetten rossz, az előrehaladott állapotban lévő betegek legtöbbször az intenzív kezelés ellenére elpusztulnak!

Mindezeken túl gyakran immunmediált veseelégtelenség is kialakul a férgek okozta folyamatos antigénhatás miatt.

Tünetek macskákban:

Bár a szívférgek megfertőzhetik a macskákat is, ők a betegséggel szemben sokkal ellenállóbbak: bennük a legtöbb lárva nem fejlődik ki teljesen, illetve gyakori a tünetmentes fertőzöttség. Jellemzően kevés (általában 1-4) kifejlett féreg telepszik meg a tüdőben, az adultok rövidebb ideig is maradnak életben, mint kutyában, és az állatok egy része 3 év alatt kezelés nélkül is megszabadul a fertőzéstől. Gyakori, hogy a macskák semmilyen tünetet nem mutatnak, ellenkező esetben náluk általában a légzőszervi tünetek dominálnak (asztmatikus köhögés), de előfordulhat hirtelen elhullás is, ill. ritkán idegrendszeri tünetek is. A legtöbb macska vérében nincsenek mikrofiláriák, ez nehezíti a diagnózist.

 Tünetek görényekben:

 Leggyakoribb a hirtelen elhullás, légzőszervi tünetek, idegrendszeri tünetek.

Tünetek emberekben:

A szívféreg fertőző lárvái emberben ún. abortív fertőzést okozhatnak. A szúnyogok által bejuttatott lárvák a tüdőbe eljutva, ott elakadva ún. tüdőmikrofilariosist okozhatnak, ez a tüdőszövetében infarktussal és jellegzetes csomókkal jár tüdődaganatra emlékeztető röntgenképpel. A szívférgek ritkán a szembe is bekerülhetnek. Emberekben sem alakulnak ki mikrofiláriák, ez nehezíti a diagnózist.

Daganatra emlékeztető szívféreg okozta csomó emberi tüdőben

Daganatra emlékeztető szívféreg okozta csomó emberi tüdőben

 

Diagnózis:

Szűrővizsgálat: a bőrférgességhez hasonlóan itt is a legegyszerűbb módszer a vér vizsgálata, ebben az esetben az ott keringő mikrofiláriák jelenlétét próbáljuk kimutatni. Rendelőnkben lehetőség van erre egy viszonylag egyszerű és gyors natív vérvizsgálattal, de tudni kell, hogy ez a módszer nem száz százalékosan megbízható, mivel csak akkor lesz pozitív, ha nagyszámú lárva kering a vérben és ez a fertőzött állatok kb. 20%-ban nem történik meg a vizsgálat időpontjában. Mivel a mikrofiláriák vizsgálatával nem lehet különbséget tenni a szív- és a bőrférgek között, minden pozitív esetben javasolt gyorsteszt elvégzése is.

Antigén, ill. ellenanyag kimutatáson alapuló immundiagnosztikai gyorstesztek is rendelkezésre állnak, rendelőnkben 10 percen belüli eredményközléssel. Figyelembe kell azonban venni, hogy kizárólag hím férgek, kevés nőstény féreg jelenléte esetén az egyes tesztek negatívak lehetnek.

Amennyiben a gyorsteszt eredménye pozitív, javasolt a diagnózist egy ún. PCR-vizsgálattal is megerősíteni, ebben az esetben a férgek DNS-ét mutatják ki a laboratóriumba küldött mintából, ennek a vizsgálatnak a legnagyobb a megbízhatósága, de sajnos ez a legköltségesebb is, ill. az eredményközlés ideje is több nap.

Szívultrahang vizsgálattal csak nagyszámú szívben tartózkodó féreg esetében állapítható meg a betegség, így azt diagnosztizálásra nem javasoljuk. A mellkas RTG vizsgálatával szintén csak a betegség gyanúja mondható ki.

Megelőzés/Gyógykezelés:

A szívférgesség esetében nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, mivel a már kifejlődött férgek elpusztítása nagyon kockázatos, nehéz és költséges. Emiatt javasolt az állatok szűrése min. évente kétszer, a szúnyogszezon kezdetén és befejeztekor, ill. a szúnyogszezon alatti folyamatos védekezés.

A megelőzésre alapvetően két módszer áll rendelkezésre:

Védekezés a férgeket terjesztő szúnyogok ellen. Nyakra cseppentős, ún. spot on készítmények: néhány bolha- és kullancsellenes készítmény szúnyogellenes hatással is rendelkezik, ilyen pl. a rendelőnkben is kapható Advantix vagy Vectra 3D. Alkalmazásuk egész évben, havonta 1x javasolt. Létezik szúnyog ellenes hatással is bíró kullancsirtó nyakörv (Scalibor), alkalmazása 6 havonta javasolt.

Védekezés a vérben már meglévő vagy újonnan bekerülő mikrofiláriák ellen mielőtt még azok kifejlett férgekké válnak: a mikrofiláriákra is ható féreghajtó tablettával (Milbemax) vagy spot on készítménnyel (Advocate, Stronghold), alkalmazásuk a szúnyogszezonban havonta javasolt.

Különösen veszélyeztettetek:

–          Duna, ill. Tisza mellett (vagy más közvetlen vízparton) élő vagy nyaraló állatok

–          Horgászok és vadászok kutyái

–          Mediterránumba utazó állatok

A szívférgesség gyógykezelése számos veszéllyel jár, ugyanis az elpusztult férgek a tüdő ereibe jutva thromboemboliát okozhatnak, ami az állat halálával járhat. Jelenleg az egyetlen olyan szer, amely a kifejlett szívférgeket elpusztítja Magyarországon nincs forgalomban, külföldről kell beszerezni. A kezelés csak kórházi körülmények között lehetséges szigorú mozgáskorlátozással és több hónapig tart.

A féregszám csökkentésének egy másik módja a műtéti eltávolítás. Fluoroszkópos kontroll alatt a vena jugularison bevezetett speciális fogóeszközzel a szívbe vándorolt kifejlett férgek jó része kiemelhető. A súlyos szívelégtelenség heveny tünetei csökkenthetők, az adulticid terápia biztonságosabbá tehető ezáltal.

Fontos megjegyezni azt is, hogy kifejlett férgek okozta tüdőbeli és szívizomzatbeli kártétel nem fordítható vissza, az állatok a férgek elpusztítása után is szívbeteg maradnak.

Ne feledjük, hogy a szívférgesség, de különösen a hazánkban sokkal gyakoribb bőrférgesség ránk, emberekre is veszélyes. Ezért a rendszeres szűrővizsgálat, a szúnyog elleni folyamatos védekezés nemcsak kedvenceink, hanem saját egészségünk miatt is fontos, ugyanis egy mikrofiláriákat hordozó állat a környezetében élő embereket is megfertőzi!