A macskák FeLV, FIV, FIP betegségéről
Macska leucosis (FeLV)
A macska leucosis vírusa (FeLV) egy kizárólag macskákat megbetegítő kórokozó, amely az állat sejtjeibe jutva azok osztódási folyamatát károsítja.
A FeLV vírus világszerte jelen van, macskáról macskára terjed. Fontos tudni, hogy az embert vagy más állatfajt nem képes megfertőzni. A vírus macskáról macskára nyállal (tisztálkodás, harapás), vizelettel, ill. egyéb testnedvekkel (pl. szem- és orrváladék) terjed. A fertőződéshez mindenképen szükség van egy másik macskával történő (lehetőleg tartós) kontaktusra, ezért a lakásban egyedül tartott egyedek nem fognak fertőződni.
Velük ellentétben a kóborló és verekedő, nem ivartalanított macskák sokkal jelentősebb kockázatnak vannak kitéve!
A vemhes állatoktól az utódok is fertőződnek már az anyaméhben vagy szoptatáskor a tejjel. Megeshet, hogy a fertőzött magzatokat az anyaállat elvetéli vagy a kölykök röviddel megszületésük után pusztulnak el. Ritkán a fertőzött kölyök megéri a kifejlett kort és hordozni fogja a betegséget.
Bizonyos egyedek évekig élhetnek tünetmentesen, míg másokban komoly, sokszor végzetes betegség fejlődik ki a fertőzés hatására.
Tünetek:
Az esetek egy részében a fertőzött macskák semmilyen tünetet nem mutatnak, de a társaikat mégis képesek megfertőzni. A betegség nagyon változatos tünetekben mutatkozik meg: súlyveszteség, gyengeség, láz, felső légúti gyulladás, kötőhártya-gyulladás, hasmenés, szájbeli fekélyek, bőralatti tályogok és nyirokcsomó-megnagyobbodás, vérszegénység, az immunrendszer legyengülése, daganatos kórképek. A beteg macska fogékonnyá válik egyéb vírusos, bakteriális, egysejtű élősködők vagy gombák okozta fertőzésekre is. Mindezek miatt a betegség sokszor végzetes.
Diagnosztika:
Többféle diagnosztikai teszt áll rendelkezésre, amivel a fertőzés igazolható. Azonban ezek egyike sem 100%-ig megbízható, ezért kérdéses esetekben javasolt többféle teszttel megerősíteni a diagnózist. Lehetséges, hogy a teszt negatív lesz, habár az állat fertőzött, de még a korai szakaszban van, így nem mutatható ki. Ezért ha egy macska a betegség tüneteit mutatja és a tesztje negatív lesz, érdemes azt pár hónap múlva megismételni.
Gyógykezelés:
A betegség gyógyítására jelenleg még nincs biztos mód, főként csak tünetileg kezelhető (antibiotikum, vitaminok). Optimizmusra adnak okot a különböző vírusellenes szerek, ám ezek alkalmazása költséges és még a segítségükkel sem biztos a gyógyulás. A betegség prognózisa kedvezőtlen, gyakorta végzetes (főleg a vérszegénységgel és leukémiával járó esetekben), emiatt a legfontosabb a megelőzés. A leucosis okozta daganatos kórképek esetén kedvező tapasztalatok vannak a kemoterápiával.
Megelőzés:
A lakásban tartott macskák vagy azok, amelyek kisebb eséllyel találkoznak ismeretlen macskákkal (pl.: az ivartalanítottak) sokkal kisebb kockázatnak vannak kitéve. A legbiztosabb védelmet a vakcinázás jelenti.
A kölyköket 8-12 hetes korukban kell vakcinázni, majd 4 hét múlva, később pedig évente megismételni azt.
Ha egy állat leucosis pozitív, el kell különíteni a többi macskától; közös etetőt, itatót vagy almot sem szabad használni. A többi egyedet tesztelni kell és ha negatívnak bizonyulnak, be kell oltani macska leucosis ellen.
Mindezek miatt minden kijáró macska leucosis elleni oltását javasoljuk. A macska leucosis halálos betegség, védjük meg tőle kedvenceinket!
Mivel a leucosis pozitív macskák vakcinázása értelmetlen, javasoljuk az állatok szűrését, erre rendelőnkben is lehetőség van 10 percen belüli eredménnyel.
FIV
Világszerte elterjedt macskabetegség, amely lesoványodással, a nyirokcsomók duzzanatával és vérszegénységgel jár. Ismertebb neve „macska AIDS”. Csak a macskákat betegíti meg, az ember nem fertőződhet! A leucosishoz (FeLV) hasonlóan leggyakrabban a kóborló kandúrok betegednek meg. Elsősorban nyállal terjed (kandúrok marakodása), de nemi úton is fertőz
Tünetek:
A fertőzött egyedek vírushordozókká válnak, de nem mindegyikük betegszik meg és mutat tüneteket.
A tünetek a leucosishoz hasonlóan itt is nagyon változatosak: lesoványodás, étvágytalanság, elesettség, szájgyulladás, fogínygyulladás, fekélyek, orrhurut, kötőhártya-gyulladás, hasmenés, bőrgyulladás, nyirokcsomó-duzzanat, az immunrendszer gyengült állapota („macska AIDS”). A beteg macska fogékonnyá válik egyéb vírusos, bakteriális, egysejtű élősködők vagy gombák okozta fertőzésekre is. Mindezek miatt a betegség sokszor végzetes, főként leucosissal szövődve.
Diagnosztika:
Többféle vérteszt elérhető. Rendelőnkben is lehetőség van szűrésre, 10 percen belüli eredményközléssel.
Gyógykezelés:
A gyógykezelés ebben az esetben is csak tüneti, illetve a szövődmények megelőzésére szolgál (antibiotikum, immunerősítők) és csupán az állat életének meghosszabbítása érhető el vele. Nagyon fontos a klinikai tüneteket mutató egyedek folyamatos állatorvosi felügyelete, amelyeket így, optimális esetben akár évekig kielégítő állapotban lehet tartani.
Védekezés:
A kijáró macskákat még az ivarérettség elérése előtt ajánlott ivartalanítani, így kevesebbet fognak más, esetleg fertőzött állatokkal érintkezni (kevesebb a verekedés, nincs párosodás). Ahol több macskát tartanak együtt, a fertőzött egyedeket érdemes elkülöníteni (külön edények, külön alom).
Védőoltás jelenleg nem áll rendelkezésre.
FIP
A Feline infectious peritonitis (FIP), azaz macskák fertőző hashártyagyulladása a macskák egyik halálos, gyógyíthatatlan betegsége. A kórfejlődése rendkívül bonyolult, mivel a FIP vírusa a normál (enterális) macska coronavírus (FeCV) mutációja folytán jön létre. A mutáns vírus ezután a beteg macska immunrendszerét folyamatos ellenanyag-termelésre ösztönzi, a nagy mennyiségű ellenanyag kicsapódik a vérből tönkretéve a különböző szerveket (ún. immunkomplex betegség).
A vírus nagyon gyakori, különösen ahol sok macskát tartanak együtt (tenyészetek, menhelyek stb.) A vírus közvetlen érintkezéssel, közös tárgyak használatával terjed.
A gyakori előfordulása ellenére a legtöbb fertőzött macskában nem jelenik meg a FIP, ugyanis önmagában a vírus csak erős hasmenést okoz. Tünetmentes macskák is lehetnek hordozók és továbbadhatják más egyedeknek a vírust. Fontos tudni, hogy bármely normál coronavírussal fertőzött macskában megtörténhet, hogy a normál vírus FIP-pé mutálódik.
Tünetek:
Két fő formája van a FIP-nek: a nedves és a száraz változat. Noha mindkettő halálos, a nedves gyakoribb (az esetek kb. kétharmada tartozik ide) és gyorsabb lefolyású.
Nedves változat:
A hasban és a mellüregben folyadék gyűlik fel, amitől a has megnagyobbodik, körte formájú lesz, az állat nehezen lélegzik. Ezenkívül étvágytalanság, láz, fogyás, hasmenés és sárgaság is kialakulhat.
Száraz változat:
A száraz FIP hasonló tünetekkel jár, de nem gyűlik fel folyadék a testüregekben. A száraz FIP-es macskák inkább a szem- és idegrendszeri tüneteket mutatnak. Például kontrolálatlan mozgás, bénulás, a látás elvesztése.
Diagnosztika:
A FIP tünetei nem elég jellegzetesek, ami a diagnózist nagyon megnehezíti. Jelenleg még nincs biztos teszt a FIP kimutatására, a gyorstesztek sem megbízhatóak, mivel ha az állat pozitív, az lehet sima coronavírus-fertőzés miatt is.
A jellegzetes tünetek, gyors lefolyás, a kitelt hasból nyert, sárgás, mézszerű tartalom általában egyértelmű bizonyíték.
Kezelés:
Jelenleg a FIP kezelésére nincs engedélyezett készítmény forgalomban Magyarországon.
Karantén nem szükséges, mivel a FIP közvetlenül nem fertőző betegség.
Fontos tudni, hogy FIP 5 éves kor feletti macskákban nem alakul ki.
Megelőzés:
Sajnos jelenleg semmilyen vakcina nem áll rendelkezésre. Az orron át történő vakcinázás semmilyen védettséget nem nyújt, ezért azt nem javasoljuk.
A kan kutyák ivartalanításáról
A kan kutyák ivartalanításáról
A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelős kutyatartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporult megelőzése és ezáltal a kóbor kutyák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.
Az ivartalanítás előnyei:
- Az ivartalanítással megelőzhetők az idős kan kutyákban viszonylag gyakran kialakuló prosztataproblémák (daganatok, a prosztata megnagyobbodása és az ebből fakadó vizelet- és bélsárürítési zavarok stb.)
- Megelőzhetők a különböző tesztoszteronfüggő végbélkörnyéki daganatok
- Megelőzhetők a herék daganatos elváltozásai
- Megszűnik a szukák tüzeléskor tapasztalható kóborlás, elszökdösés és az ehhez kapcsolódó kellemetlenségek
- Csökken a más kanokkal szembeni agresszió, illetve az ivartalanított kan kutyát rendszerint a többi kan sem támadja meg, mivel nem tekintik riválisnak.
.
Az ivartalanítással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek:
A kanoknak nincs szükségük arra, hogy életükben legalább egyszer vagy rendszeresen párosodjanak, mivel a szexuális viselkedés esetükben csak fajfenntartó célzatú.
A tervezett fedeztetésektől eltekintve a párzás a kanoknak általában több hátránnyal jár, mint előnnyel (elkóborlás és következményei, a szuka gazdája által történő esetleges bántalmazás).
Az ivartalanítás a kutya személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem változtatja meg.
Az elhízás a túlzott táplálékfelvétel következménye, ez a tulajdonos által befolyásolható, ivartalanított és nem ivartalanított állatoknál egyaránt előforduló jelenség, ezért kedvencünk táplálására minden esetben oda kell figyelni!
A műtét menete:
A kan kutyák ivartalanítása 6-12 hónapos kor környékén javasolt.
A beavatkozás altatásban történik, melynek során műtéti körülmények között eltávolítjuk a heréket, majd a herezacskót több rétegben összevarrjuk. A külső, nem felszívódó varratréteg eltávolítására a műtét utáni 10. napon kerül sor.
Nagyon fontos az ivartalanítás elvégzése az ún. rejtett here esetében. Ilyenkor az egyik vagy mindkét here nem száll le a herezacskóba, hanem a hasüregben marad. A rejtett here időzített bomba, mivel a hasüregben uralkodó magasabb hőmérséklet miatt a bennmaradt here daganatosan elváltozik. Ilyenkor csak egyetlen megoldás van: a hasüregben lévő here mielőbbi eltávolítása (lehetőleg még a daganat képződése előtt). Ilyenkor minden esetben el kell végezni a normális here eltávolítását is, mivel a rejtett heréjű állatok nem tenyészthetők tovább.
A szuka kutyák ivartalanításáról
A szuka kutyák ivartalanításáról
A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelős kutyatartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporult megelőzése és ezáltal a kóbor kutyák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.
Az ivartalanítás előnyei:
- Az ivartalanítással megelőzhető a nem kívánt szaporulat és a tüzelés okozta kellemetlenségek. A szuka nem szökdösik el, nem vonzza a házhoz a környék kanjait, melyeknek távoltartása sokszor igen bonyolult és időigényes feladat. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kiskutyáknak egyre nehezebb megfelelő, lelkiismeretes gazdát találni – ez sokszor nem is sikerül.
- A megfelelő időben elvégzett ivartalanítással számottevően csökken a kutyákban nagyon gyakori emlődaganatok kialakulásnak esélye, Az első tüzelés előtt (kb 6 hónaposan) végzett ivartalanítás 0.5%-ra csökkenti az emlődaganatok kialakulásának esélyét, míg az első és második tüzelés közötti műtét 8%-ra, a második és harmadik tüzelés között végzett beavatkozás pedig csak 26%-ra. Nagytestű kutyák esetén a műtét 1 éves koruk körül ajánljuk.
- Megelőzhetők a petefészkek és méh daganatai.
- Nem alakul ki a sokszor életveszélyes állapotot jelentő gennyes méhgyulladás. Ennek a betegségnek a gyógykezelése szintén a petefészkek és a méh műtéti eltávolításából áll, csak ilyen esetben a műtét jóval veszélyesebb, bonyolultabb és költségesebb.
- Megelőzhető a számos kellemetlenséggel járó álvemhesség.
- Megelőzhetők a különböző hormonális beavatkozások (hormonális fogamzásgátlás, különböző „esemény utáni” kezelések nem kívánt párzás esetén), melyek nagyon károsak, mivel gennyes méhgyulladáshoz vezethetnek.
.
Az ivartalanítással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek:
Tévhit, hogy a szukáknak legalább egyszer elleniük kell. Az, hogy a kutyáknak meg kell élniük az anyaság érzését, túlhaladott és minden tudományos alapot nélkülöző állítás.
Az ivartalanítás a kutya személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem változtatja meg.
A fiatalkori ivartalanításnak nincs negatív hatása a kutya fejlődésére, ilyen esetben nem lép fel gyakrabban inkontinentia, mint az idősebb korban végzett műtétek esetében.
Az elhízás a túlzott táplálékfelvétel következménye, ez a tulajdonos által befolyásolható, ivartalanított és nem ivartalanított állatoknál egyaránt előforduló jelenség, ezért kedvencünk táplálására minden esetben oda kell figyelni!
A műtét menete:
Bár a szukák ivartalanítása idősebb korban is elvégezhető, mi az első tüzelés előtti, 5-6 hónapos kor környékén történő műtétet javasoljuk, mivel így minimálisra csökkenthető az emlődaganatok kialakulásának esélye és biztosan megelőzhető a gennyes méhgyulladás is.
A beavatkozás altatásban történik, melynek során egy hasfali seben keresztül műtéti körülmények között eltávolítjuk a petefészkeket és szükség esetén a méhet is. A sebet három rétegben zárjuk, a nem felszívódó bőrvarratok eltávolítására pedig a műtétet követő 10. napon kerül sor.
Tévhit, hogy a műtét a petevezető lekötésével történik, az ilyen beavatkozás szigorúan tilos, mivel ebben az esetben a petefészkek elcisztásodnak, ez pedig folyamatos ivarzáshoz, hormonális zavarokhoz és gennyes méhgyulladáshoz vezet.
A tulajdonosok sokszor kérik kedvencük párzóképességének megtartása érdekében a különböző hormonális fogamzásgátlási módszereket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezek igen veszélyesek, mivel – különös tekintettel a nem kívánt párzás utáni beavatkozásokra – alkalmazásuk sok esetben gennyes méhgyulladás kialakulásához vezet, ekkor pedig az állat életének megmentése érdekében mindenképpen el kell végezni az idáig halogatott ivartalanítást, csak ebben az esetben a műtét kockázata (és emiatt az ára is) már sokkal nagyobb lesz.
