Toxoplasmosis

 

A toxoplasmosis kapcsán számos félinformáció, tévhit kering, ami sok félreértésre, túlzott, vagy éppen túlzottan kevés aggodalomra ad okot. Az alábbi hosszabb összefoglalóval igyekszünk tisztázni ezt a kérdést.

 

Mi okozza a toxoplasmosist?

A toxoplasmosist egy Toxoplasma gondii nevű intracelluláris (sejten belül élősködő) parazita okozza, amely szájon át fertőz.

 

Hogyan történik a megfertőződés?

Hogy a fertőzés menetét megértsük, pár fogalmat tisztázni kell. A Toxoplasma fejlődése során két “gazdát” különböztetünk meg: a köztigazdát, és a végleges gazdát.

A végleges gazda az a faj, melyben a kórokozó ivaros szaporodást folytat, majd az ennek eredményeként létrejövő, és bélsárral külvilágra kerülő ún. oocystákat már a köztigazda veszi fel, és az ebből kifejlődő alakok ivartalan szaporodást folytatnak, de oocystákat már nem képeznek. Helyette szöveti cisztákat képeznek különféle szervekben, majd ezeket a  - szöveti cisztákkal fertőzött - köztigazdákat elfogyasztva (ragadozás!) fertőződik ismét a végleges gazda.

De lássuk kicsit konkrétabban is. A Toxoplasma gondii végleges gazdája a macska, így egy fertőzött macsában oocysták képződnek, melyek a macska bélsarával a külvilágra kerülnek. Ez a folyamat nagyjából 10 napig tart, tehát eddig üríti a kórokozót. Rendszerint a későbbiekben, még újabb fertőzéskor sem fogja SOHA üríteni ismét a kórokozókat, tehát fertőződhet ismét, fertőzött is maradhat, de üríteni csak ezen az egy-két héten képes! Ezeknek az oocystáknak 1-5 napra van szükségük arra, hogy fertőzőképessé váljanak (sporuláció). Ezt a fertőző oocystát “ideális esetben” madarak, rágcsálók veszik fel, és ezekben az állatokban az oocysta a bélfalon átjutva vér útján különféle szervekhez jut el, miközben intenzíven szaporodik (ivartalan módon) (ebben a stádiumában a kórokozót tachyzoitának nevezzük). Az immunrendszer egy idő után gátat szab a kórokozó további szaporodásának, és az cisztákat formálva különféle szervekben (agy - lásd kép, izom, szem, stb) nyugvó állapotba kerül. Ekkor a kórokozókat bradyzoitáknak nevezzük.

Amikor egy fertőzött egeret - melynek mondjuk a májában ilyen bradyzoitákat tartalmazó ciszták vannak - elfogyaszt egy macska, vissza is jutottunk a kiindulásunkhoz, hiszen a kiszabaduló kórokozók ivaros szaporodásba kezdve ismét oocystákat hoznak létre, és kezdődik a dolog előről.

Mi van azonban akkor, ha a macska által ürített oocystát nem egy egér, hanem mondjuk egy fogyasztási célra szánt háziállat (például juh, sertés), vagy éppen egy ember fogyaszt el? Ilyenkor zsákutcába kerül a dolog, hiszen egy macska (legalábbis itt Magyarországon) nem eszik juhot, disznót, vagy embert. A kórokozónak tehát mindenképp befellegzett, tovább szaporodni nem fog tudni, csak az adott köztigazdában. Ez azonban okozhat problémákat az adott szervezetben, főként várandós anyáknál, de erről kicsit később.

 

Hogyan fertőződhet tehát az ember?

1. Oocysták (Macska bélsár) útján (ami akár zöldségeken, gyümölcsökön, a földön, homokozóban, a nem rendszeresen takarított macskaalomnál is előfordulhat). Fontos azonban, hogy 1-5 nap kell, hogy fertőzőképes legyen egy oocysta, tehát előre bocsátom, hogy a macskaalom rendszeres takarítása nagyban hozzájárulhat a toxoplasma elleni védekezéshez.

2. Fertőzött hús elfogyasztásával  - ekkor egy másik köztigazdában lévő szöveti cisztákból fertőződünk bradyzoitákkal, melyek bennünk nem fognak tudni ivarosan szaporodni ugyan (sem oocystát képezni, hogy aztán esetleg azt bélsárral üríthessük) , ivartalanul azonban igen.

 

Mit okozhat emberekben és macskákban?

Térjünk rá arra, hogy mit is okozhat a Toxoplasma gondii bennünk, emberekben, illetve mit okoz egy macskában. Kezdjük az ember, mint “félresikerült” köztigazda betegségével. Hússal való fertőződés esetén a lappangási idő 10-23 nap, oocystával (macska bélsárral, földdel, zöldséggel, stb) való fertőződés esetén 5-20 nap.

 

A lehetséges kimenetelek a következők:

1. Egészséges, jó immunrendszerű, (nem terhes anyák) emberek esetén a fertőzés tünetmentes is maradhat (bár cisztaképződés ekkor is előfordulhat, és ha az immunrendszer legyengül - például AIDS esetén - , ezek az “alvó” állapotú bradyzoiták “aktiválódhatnak”, és súlyos betegségeket okozhatnak - egy ilyen szöveti cisztát láthatunk a mikroszkópos felvételen)

2. Előfordulhat influenzaszerű megbetegedés, nyirokcsomó duzzanattal

3. Immunszupresszált (gyenge védekezőképességű, pl HIV fertőzött) ember esetén meningoencephalitis, encephalopathia alakulhat ki. (AIDS-es betegek esetén 25%-ban kialakul a toxoplasmás eredetű encephalitis)

4. Terhes nők FRISS fertőződése esetén súlyos problémák alakulhatnak ki. (már lezajlott fertőzés esetén a terhesség alatt NEM kell tartani egy újabb fertőzéstől) Ezzel kapcsolatban először nézzünk néhány számadatot.

 

Milyen gyakori hazánkban az emberek Toxoplasma-fertőzése?

A Toxoplasma fertőzésen átesettek arányát a világon 15-85%-ra becsülik, fiatal nők esetén 30-40%-ra. Magyarországon a bejelentett toxoplasmás esetek száma örömteli módon csökkenést mutat: 2003-ban 142, 2004-ben 107, 2005-ben 115, 2006-ban 99, 2007-ben 69 esetet regisztráltak.

 

Milyen veszélyei vannak a Toxoplasmosisnak terhes anyákra?

A terhesség alatti primer (friss) fertőződés előfordulása 1000 terhességből 1-7. Ezek a fertőzések egy része akár tünetmentes is maradhat. 10 %-ban súlyos magzatkárosodás alakulhat ki, átlagosan 70%-ban azonban a magzat nem is fertőződik meg!

A magzat fertőződésének valószínűsége minden trimeszterrel nő: az első trimeszterben a fertőzött anyák esetén 15%-ban fertőződik a magzat, ez az arány a második trimeszterben 25%, a harmadik trimeszterben 65%. De a magzatra gyakorolt negatív hatás annál súlyosabb, minél hamarabb fertőződik. Elrettentő adat, hogy az első trimeszterben fertőződött magzatok mintegy 50%-a meghal. A később fertőzötteknél hydrocephalus, encephalitis, agyi meszes gócok, chorioretinitis, hepatosplenomegalia jelentkezhet. Előfordul, hogy a születéskor a baba tünetmentes, de a későbbiekben alakul ki szem és idegrendszeri problémák (chorioretinitis, strabismus, epilepszia, stb).

 

Mire vigyázzon egy anya a terhesség alatt?

Fontos tehát, hogy amennyiben egy anya még nem esett át a fertőzésen, úgy fokozottan ügyeljen erre a betegségre a terhessége alatt. Ez azt jelenti, hogy célszerű minden megfázás szerű megbetegedéskor gondolni a toxoplasmosis lehetőségére is, és vizsgálni azt. Illetve legalább kéthavonta célszerű vérvétellel meggyőződni, hogy történt-e friss fertőzés (ekkor egyértelmű a vérteszt, hiszen előtte negatív volt, és ha ekkor pozitív, akkor biztos, hogy nem egy régi megbetegedést mutat ki a teszt)

 

Hogyan lehet kimutatni a toxoplasmosist?

Pár szó a betegség kimutatásáról. Vérvizsgálattal a kórokozóval való találkozás, fertőződés egyértelműen kimutatható. Az is elkülöníthető, hogy friss, vagy régebben lezajlott fertőzésről van szó. A betegségre specifikus,  úgynevezett IgG ellenanyagokat vizsgálva, annak bizonyos szintje (pozitivitása) esetén nem kell tartani a betegségtől, mert az illető már átesett rajta, és nem okoz gondot egy újabb fertőzés sem a terhesség alatt. Az IgM ellenanyagok emelkedett szintje friss fertőzésre utal, de nem tökéletes bizonyossággal, mert ez az ellenanyag akár 2 évig is jelen lehet a friss fertőzés után. Ekkor IgA ellennyag szintet is mérnek: ez a szaporodó alakokkal való találkozásra utal, ami szintén a friss fertőzés tényét erősíti. Szintén segít a friss fertőzés felismerésében, ha a szerológiai vizsgálatot 2-3 héttel később megismétlik. Ekkor az ellenanyag szintek változása (emelkedése) utal a friss fertőzésre. Akut fertőzés időben történő megállapítása esetén terhesség alatt is (megfelelő gyógyszeres terápiával) mérsékelhető a magzatkárosodás.

 

Mit okoz macskában mint végleges gazdában a kórokozó?

Mivel a Toxoplasma szaporodása a bélben zajlik, így macskák esetén főként hasmenés jelenkezik. Kialakulhat azonban hepatitis, myocarditis, pneumonia (máj-, szívizom-, tüdőgyulladás) is. Gyakoriak a gyulladásos eredetű szemtünetek is. A placentán át fertőződött macskamagzatok az emberekhez hasonlóan károsodnak. Fontos tudni, mint már fent is említettem, hogy az oocysta ürítés macskákban kb. 10 napig tart, a fertőzésük elején. Az ürített oocystáknak pár nap kell, hogy fertőzőképessé váljanak. A macskákban a toxoplasma elleni ellenanyagszint az oocysta ürítéskor még nem emelkedett, tehát szerológiai módszerekkel nem mutatható ki a betegség, ekkor még csak a bélsár vizsgálatával lehetne kimutatni, de ahhoz nagy szerencse kell, hogy pont elkapja az ember azt a tíz napot, amikor onnan a kórokozó kimutatható. Mire vérből mutatjuk ki, addigra pedig már késő, hiszen már kialakultak a fertőzőképes oocysták. Fontos tehát, hogy a betegség kimutatására NEM a macskát kell vizsgálni, hanem az embert. Arról nem beszélve, hogy ez a mindössze 10 napos oocysta ürítés jóval kevesebb veszélyt jelent, mint a környezetben már eleve jelenlévő fertőzőképes oocysták (föld, zöldség, gyümölcs stb), fertőzött húsok.

 

Akkor mégis mire alkalmas a macskák szerológiai vizsgálata (gyorsteszt)?

Ezzel a  módszerrel a macskák vérének ellenanyagszintjét vizsgáljuk. Fontos tudni, hogy a fertőzőképes oocysták ürítésekor a toxoplasma elleni ellenanyagszint még nem nő meg, ezért a teszt annak megállapítására nem alkalmas, hogy a macskánk éppen üríti-e a kórokozót. Viszont a fertőzés lezajlása után az állat áthangolódik, az ellenanyagszint megemelkedik, így kimutathatóvá válik. Vagyis pozitív eredmény esetén, a macskánk már átesett a betegségen és nem fog többször fertőző oocystákat üríteni, ami veszélyes lehetne ránk.

A gyorsteszt rendelőnkben is elérhető 10 percen belüli eredményközléssel, és leginkább a terhes anyák megnyugtatására alkalmas.

 

Mit kell tehát tenni a fertőzés megelőzése érdekében?

Toxoplasma fertőzésen még nem átesett terhes nők esetében kell főleg odafigyelni az alábbiakra (a normál higiéniás szabályok betartása mellett):

1.) A macskaalom rendszeres (naponta történő) tisztítása, lehetőleg más (nem a várandós nő) által

2.) Zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítása, mosása

3.) Nyers húsokat lehetőleg gumikesztyűvel fogják meg

4.) Húsok hőkezelése (sütés, főzés. minimum: 80 C fok, 15 perc)

5.) Külön vágódeszka a húsoknak és a zöldségeknek

6.) Kertészkedést lehetőleg kesztyűben végezzenek, és utána alapos kézmosás javasolt.

7.) Gyerekeknél fontos a homokozók lehetőség szerinti lefedése, illetve homokozás után az alapos kézmosás

8.) A macska lehetőleg ne kapjon nyers húst, ne vadásszon (legalábbis a terhesség ideje alatt)

A cikk közzétételének engedélyezéséért köszönet illeti dr. Bendzsel Dániel kollégánkat.